Isten hozott, testvérke!

Nehéz elhinni, hogy Nyilas Misi és Gavroche immár a második gyermekét várja. A közönség középkorúakból álló fele ugyanis gyerekszínészként emlékszik Szinetár Dórira, míg a maiak Júliaként rajonganak érte. Ő maga nem törődik az évekkel, tizenkilenc évesen már annyi minden történt vele, hogy kész felnőttnek hitte magát. Holott csupán serdülő lány volt, aki beleszeretett egy férfiba, feleségül ment hozzá, és gyereket szült neki.

-El sem tudtam képzelni, hogy a házasságom zátonyra fut. Az első férjem (Lőcsei Jenő balettművész - a szerk.) húsz évvel volt nálam idősebb, de nem gondolkoztam rajta, hogy hozzámenjek-e. Teljesen természetes volt, hogy gyereket vállaltunk, nem féltettem a színészi karrieremet. De amikor elromlott a kapcsolatunk, visszaköltöztem a szüleimhez, ezt tartottam tisztességes megoldának. Hogy gondoltam-e arra, mi lesz velem egy gyerekkel? Őszintén hittem, ha valaha is közöm lesz még egy férfihoz, csak akkor, ha az illető a kisfiammal együtt szeret és elfogad.
Zolit a Madách Színházban ismertem meg,  A nyomorultak próbáin. Előtte nem hozott össze a sors vele, mert én gyesre mentem, mire ő a pályára került. A musicalben Zoli játszotta Mariust, én pedig a korábbi Rock Színház-i előadással szemben már nem Gavroche, hanem Eponine szerepét alakítottam. Jó volt együtt dolgozni, többről szó sem lehetett, mivel én még férjnél voltam. Aztán fokozatosan barátság lett a dologból, vonzalom, és amikor végleg eljöttem a volt férjemtől, össze is költöztünk. Marci alig múlt hároméves, és túlzás nélkül mondhatom, őt képtelenség nem imádni. tehát Zolival az első pillanattól fogva meghitt viszonyba kerültek. Talán furcsa, amit elárulok. Zolinak volt egy kutyája, és amikor láttam, hogyan bánik vele, megbizonyosodtam felőle, ez a fiú felelősségteljes, és tud szeretni.

Dóra és Zoli nemcsak a magánéletben, hanem a szakmában is társak - mindketten a Budapesti Operettszínház művészei. Szakmabeliek vagy csodálatosan kijönnek egymással, elég Dóra szüleire gondolni - Hámori Ildikóra és Szinetár Miklósra -, vagy tönkreteszik egymás életét. Dóráéknak sikerült a jó oldalra kerülni. Nem ment kompromisszumok nélkül, az ideális körülmények ellenére össze kellett költözni a szülőkkel, akikkel összeköltöztek, alkalmazkodni a családhoz.

- Egyidősek, huszonháromévesek voltunk, magamról tudtam, felnőtt vagyok, de Zoli közelebb állt a boldog gyerekkorhoz. Szülei soha nem éreztették velem, hogy gyerekes anyaként mi keresek a fiuk oldalán. Látták, hogy felhőtlenül boldogok vagyunk. Szüleimmel ugyanez a helyzet. Zolit megismerték, megszerették, és tudomásul vették a döntésünket.
Öt és fél év együttélés alatt bebizonyosodott, hogy a szerelmünk kiállta a próbát. Bár közös gyerekre töbször is gondoltunk, egy négytagú család eltartásához anyagi biztonsára is szükség van. Babának meg ott volt Marci, aki időközben felcseperedett, iskolás lett. Reggelente mi vittük óvódába, később iskolába, a próbák után érte mentünk, zoli ebben az első perctől részt vett, mint ahogy a leckeírásban is. Amikor összeházasodtunk, komolyan szóva jött a gyerekvállalás, de közbejött a Rómeó és Júlia bemutatója, és ezt önző móson szerettem volna élvezni egy kicsit.
Mire elgördítettünk minden akadályt, nagyon vártuk a gyerekáldást, de a sors úgy akarta, hogy két magzatot veszítsünk el egy év leforgása alatt. Fájó, de szerencsére nem maradandó élmény. Tudatában voltunk: sikerül valóra váltani az álmunkat, hogy igazi nagy család legyünk. Mindent elkövettem: méregtelenítő kúra, edzés, biotermékek fogyasztása, táplálkozáskiegészítők szedése, és nem utolsó sorban igyekeztem stresszmentesen élni. Fél év múlva ismét terhes lettem, és reménykedve várjuk a kislányunkat. Merthogy mindketten lányt szerettünk volna, Marcink már van. A tesvérek közti tizenegy év korkülönbséget ideálisnak tartjuk, az ő korában sem fizikailag, sem érzelmileg nem jelent konkurenciát egy kisebb testvér, szerintünk nem lesz féltékeny a húgára. Itt van például a gyereknevelés kérdése. Ebben a témában is egyforma elveket vallunk zolival. Okos, szép szóval kell gyereket nevelni, erőszak szóba sem jöhet. Különben is elvétve hallani hangos szót minálunk.

Szinetár Dóra szülei harmincöt éve élnek példamutató házasságban. Édesapja a Kossuth-díjas színházi és filmrendező Szinetár Miklós, s nem képtelenség a gondolat: a lánya őt keresi minden kapcsolatban.

- Miért lett volna szükségem apapótlékra, ő mindig ott volt és van nekem! Egész életemben szerelmes voltam valakibe, de visszagondolva soha nem volt két egyforma ideálom. Egyik volt szerelmem sem hasonlítható édesapámhoz. Zoliban megtaláltam "a" társat. Szerintem a tartós kapcsolat alapja az őszinteség , a barátság. Mi jól ismerjük egymást, nincsenek titkaink. Ritkán, de előfordult, hogy bántott valami, akkor leültünk és megbeszéltük. Köszönjük a gratulációt, nagyon boldogok vagyunk.

Forrás: Csók és Könny